pĕremptālis

(peremptalis, peremptalis, peremptale)

aggettivo II classe

Vedi la traduzione di questo lemma



MASCHILE
SINGOLARE
Nom.
peremptalis
Gen.
peremptalis
Dat.
peremptali
Acc.
peremptalem
Abl.
peremptali
Voc.
peremptalis
PLURALE
Nom.
peremptales
Gen.
peremptalĭum
Dat.
peremptalĭbus
Acc.
peremptales
Abl.
peremptalĭbus
Voc.
peremptales
FEMMINILE
SINGOLARE
Nom.
peremptalis
Gen.
peremptalis
Dat.
peremptali
Acc.
peremptalem
Abl.
peremptali
Voc.
peremptalis
PLURALE
Nom.
peremptales
Gen.
peremptalĭum
Dat.
peremptalĭbus
Acc.
peremptales
Abl.
peremptalĭbus
Voc.
peremptales
NEUTRO
SINGOLARE
Nom.
peremptale
Gen.
peremptalis
Dat.
peremptali
Acc.
peremptale
Abl.
peremptali
Voc.
peremptale
PLURALE
Nom.
peremptalĭa
Gen.
peremptalĭum
Dat.
peremptalĭbus
Acc.
peremptalĭa
Abl.
peremptalĭbus
Voc.
peremptalĭa




Sfoglia il dizionario

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z



{{ID:PEREMPTALIS100}}